Történetünk

A sportvitorlázás meghonosítása az országban a Ferő tóhoz és Széchenyi István nevéhez fűződik. Széchenyi angliai útjáról hozta magával Himfy nevű vitorlását, egy 3 tonnás angol mintájú kuttert, melynek kikötője Boz mellett volt. Emellett voltak Széchenyinek csónakjai is, amelyet az angol hajómester által betanított 6 evezőslegény hajtott. A vízszint rohamos csökkenése miatt 1866-ban Széchenyi Béla átszállíttatta a hajót a Balatonra, ahol a későbbiekben „Hercegnő” néven még sokáig futott. Az 1870-es évek végén a vízszint újra emelkedni kezdett, majd olyan magasságot ér el, hogy a tó átlagos mélysége 2-2,5 sőt néhol 3 méter, a mai vízszintnél másfél méterrel magasabb. Feltehetően 1883-ban alakult meg a Fertő tavon az első (az országban a harmadik) vízi sporttal foglalkozó szervezet, a Csónakázó egylet. A társaság 1884. év elején már egy igen körültekintő alapszabállyal rendelkezett, mely magában foglalta az egyleti helyiségek házirendjét, a csónakház lobogózását, a vagyonkezelést, a társasági szolga feletti rendelkezést, a működési jogosultságot, a kirándulások szabályait, a hajók szerelvényezését, egyenruha leírását, a tisztségeket, a fegyelmi szabályzatot, vezényszavakat és szokásokat. Érdekes, hogy a társaság szabályzata külön rendelkezett az újoncok oktatásáról és vizsgáztatásáról.

tortenet1

A fertői vízi cserkészek vízitelepe, 1930-as évek

Az első szervezett vitorlás versenyre a tavon 1884. július 13.án került sor, ahol egy osztrák és egy magyar hajó versenyzett egymással. A Médeán Josef Gersdorffer, Henrik Flelly és Otto Wolf versenyeztek, míg a Rudolfon Szigethy Sándor, dr. Fischer Gyula, Kiss Ödön és Szilvásy Ödön indultak. A szépen induló vitorláséletet a Rába szabályozása után ismét csökkenő vízszint lehetetlenné tette. 1917-ben kiszáradásról, 1923 és 1927 között magas vízállásról, az 1930-as évek elején ismét igen alacsony vízállásról tudunk, majd 1941-42-ben ismét magas a vízállás.

A Trianoni béke a Fertő 3-ét elcsatolta Magyarországtól. Az osztrák oldalon nagy lendülettel indult meg a vitorlás sport, amire Bécs közelsége kedvezően hatott. Nálunk a természetet kedvelő fiatalok, a vízi élethez vonzódó volt tengerészek kezdeményezésére alakult ki egy kis csoport, és kezdte el a vitorlázást a Fertőrákosi-öbölben a maguk gyártotta vízi járművekkel. 1936-ban megépült a vízi cserkészek (lásd a fotón), 1941-ben a leventék vízitelepe. A tárolási lehetőségek fellendítették a vitorlázási kedvet. Egymás után épültek a vitorlások Sopronban. Építésüknél bőven érvényesült az építő és építtető fantáziája. Ekkor hozzávetőlegesen negyven körül volt a vitorlások száma, és bár a hajóállomány inkább túrázásra volt alkalmas a Rákosi öbölben is és az osztrák oldalon is rendszeresen tartottak versenyeket.

A helyzet felvetette egy sportegyesület létrehozásának kérdését is. 1942 márciusában megalakult a Fertői Vitorlázó Egyesület. Az egyesület az év júliusában kalózokat vásárol az óbudai Dóka hajóépítő műhelytől. Végre volt egy olyan hajótípus, ami egységes, és a versenyeredmények kiszámításához nem volt szükség bonyolult képletekre. Versenyeztek velük felnőttek és fiatalok is felváltva, a hajókat úgy sorsolták ki mindig. A háború nem kedvezett a sportnak. Az utolsó versenyt 1944 nyarán bonyolították két hajó részvételével. Ekkor már több alkalommal zajlott légi csata a tó fölött, később pedig a hadiesemények teljesen másfelé terelték az emberek figyelmét.

A vízi élet megindulása a háború után számos nehézséget is rejtett magában. A régi "fertősök" jó része egy emberként sorakozott fel a tervek megvalósítása mellett. A Fertő tavi Vitorlás Szövetség 1957-ben alakult meg a Fertő tavi Intéző Bizottság kereten belül, az illetékes hatóságok engedélyével és támogatásával. Az első és legfontosabb feladat az volt, hogy Fertőrákos község határában levő területen a nádas és nyíltvíz találkozásánál megteremtsék a majdani vízitelep alapjait. A régi, háború előtti vízitelepnek már csupán egy-két elkorhadt cölöpje maradt meg és a nádas is 20-30 méterrel előrenyomult a víz felé.

A sportélet megteremtését a Vitorlás Szövetség az első évek után, mint a Magyar Vitorlás Szövetség Fertő-tavi Albizottsága kezdte meg. 1958-ban még csak három különböző típusú, régi vitorlás hajó állott a sportolók rendelkezésére és az első verseny megrendezésére.

A csónakházak építésének előrehaladtával egyre több házilag készített hajó is megjelent a Fertőn. Többségük műrostlemezből készített "nehéz" Kalóz, vagy M-Yolle típusú hajó volt, de már közelítettek a szabályokban előírt méretekhez. Különösen a "Molyok" népszerűsége volt nagy az igen alacsony vízállás miatt. Népszerűségét fokozta az is, hogy ekkor még felnőttek is versenyezhettek ebben a hajóosztályban. Az 1960-as évek elején már közel 100 hajó szerepelt a Szövetség nyilvántartásában és nem volt ritka az olyan verseny, ahol osztályonként 30 hajón felül volt az indulók száma.

Az 196o-as évek végére már megjelentek az első gyárilag készült, esetenként műanyagvitorlás hajók is. Az M-yolle osztály is változott, gyorsabb, tökéletesebb hajók tűntek fel a vízen. Új típusként jelentkezett a Cadet és a Finn-dinghy.

tortenet2

Cölöpverés, 1957-1958

A vállalatok, sportolók és a MVSZ támogatásával időközben megépült a Szövetségi Ház is, amely hozzájárult a versenyek szabályszerű lebonyolításához. A Fertő-tavi Vitorlás Szövetség ekkor már, mint Győr- Sopron megyei Vitorlás Szövetség működött.

A vállalatok, sportolók, határőrök összefogásából egy ideiglenes földút épült a Patak-csatorna bal partján, amelyen száraz időben teherautóval is megközelíthető volt a vízitelep. A teherautók szállították le a sportolókat, pihenni vágyó vállalati dolgozókat a tóra. A pihenés is aktív pihenés volt, mert munka mindig akadt. A vizitelep területe kezdetben a Fertörákosi Tanácshoz tartozott, gyakorlatilag azonban a senki földje volt. 1968-ban a terület a Járási Tanácshoz került, amely az eddigi építkezéseket törvényesítette, jóváhagyta. A Járási Tanács pénz hiányában továbbra is a szövetség, sportolók, vállalatok munkájára hagyatkozhatott. A vízitelepnek elsősorban Sopron város és közvetlen környéke lakóinak sportolási, üdülési igényeit kellett kielégítenie, azonban várható volt a vonzáskörzet kiszélesedése. Egyre-másra épültek fel a szebbnél szebb üdülő épületek, a hangsúly egyre jobban az üdülés felé tolódott el a sporttevékenység rovására. A korábban gazdag sportmúlttal rendelkező egyesületek közül egyre többen hagytak fel a költséges vitorlázással és a nagy létszámú versenyző gárda alaposan megcsappant. A kiöregedett, házilag készített hajók sem állták már a versenyt az új versenyhajókkal.

A nehézségek ellenére sikerült a már 1963-ban kezdeményezett osztrák sportkapcsolatokat realizálni és a 70-es évek közepétől rendszeressé vált a két ország versenyzőinek találkozása Magyarországon és Ausztriában egyaránt. A Széchenyi István emlékére alapított verseny, amely a mai napig minden évben a Soproni Ünnepi Hetek rendezvénysorozatában szerepel, kiemelkedő rangot vívott ki magának. Az 1970-es évek végétől a Fertő-tavi Vitorlás Szövetség működését az MTSH Sopron Város Tanácsa Testnevelési és Sportfelügyelősége irányította és irányítja még ma is.

A fertői vitorlás sport eddigi történetének fénykorát 1972-ben élte meg. 14 vitorlás klub működött 345 fő igazolt versenyzővel és 100-nál több versenyhajóval.

tortenet3

Vitorlás telep és cölöpházak a 70-es években

Az 1980-ig formálisnak nevezhető kapcsolatok megújultak a Magyar Vitorlás Szövetséggel. Támogatása lehetővé tette egy hajótároló felépítését. Az MVSZ-től kapott és támogatásával vásárolt Optimist hajók lehetővé tették, hogy a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség intenzívebben kapcsolódjon be a vitorlás sport utánpótlás nevelésébe. Rövid idő alatt a serdülők bizonyítottak is jelentősebb balatoni és más tavi versenyeken, bajnokságokon. Az 1981-ben létrehozott Sopron Városi Tanács VB. Sportlétesítmények Fenntartó Szervezete a technikai jellegű gondokat levette a Szövetség válláról a sportlétesítmények és sporteszközök, közöttük a motorcsónakok átvételével és karbantartásával. Az 1981-ben kísérletképpen rendezett windsurf versenyek sikerei alapján úgy tűnik, hogy a jövőben ennek az osztálynak a sporttevékenységével is lehet számolni.

Az 1985. évi versenyévad kezdetén a klubok, ill. a városi Sportcentrum tulajdonában levő, versenyzésre alkalmas hajók száma 66 volt (21 Kalóz, 8 Finn, 4 M-yolle, 25 Optimist, 8 Cadet, 2 420-as). A versenyhajók többsége a Sportcentrum tulajdonában volt. A hajókat évente a klubok által benyújtott igények és a versenyzők eredményessége figyelembe vételével osztották el. Ez a rendszer az anyagi források szűkössége miatt számtalan – az évek múlásával egyre kiélezettebb – konfliktust eredményezett. A 80-as évek első felében még gyarapodtak és szép eredményeket értek el a fertői vitorlázók. 1986-ban elkészült az új vitorlás kikötő és szövetségi ház. Elkészült a zsűrihajó felújítása, és 2 db mentő motorcsónak beszerzésére is sor került. A Soproni Építők SE versenyzői (Bartos Zoltán, ifj. Gmeiner István, Weiszböck István bekerültek a nemzeti válogatottba az Optimist osztályban. Kiemelkedő eredményeket értek el a felnőtt kalózosok, főképpen Horváth Zsolt és Kránitz Lajos.

Az 1980-as évek második felében Magyarországon bekövetkezett általános gazdasági, társadalmi és politikai hanyatlás a fertői vitorlás sportot is súlyosan érintette. A vállalatok által működtetett vitorlás klubok sorra megszűntek. 1989-ben már csak négy vitorlás klub maradt talpon: a GyÁÉV Építők SE, Fertő tavi Vitorlás és Szörf Klub, Spartacus SFAC, MAFC Vitorlázó Szakosztálya. A GyÁÉV Építők SE Soproni Építők SK, a Fertő tavi Vitorlás és Szörf Klub Fertő tavi vitorlázó Egyesület néven újjá alakult. A Spartacus SFAC és a MAFC elsorvadt, eltűnt.

1991-ben az 1986-ban épült vitorlás kikötő elhagyására kényszerült a szövetség, mivel a helyén személyhajózáshoz szükséges közcélú személyforgalmi kívántak létesíteni. A jelenlegi telephelyet ezzel egyidejűleg Sopron Megyei Jogú Város a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség használatába adta a használati díj megfizetése nélkül. A vitorlás sport fennmaradása szempontjából felbecsülhetetlen segítséget jelentett Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának segítsége, a vitorlás kikötői létesítmények használatba adása. A kikötő vízi és parti területét 1998-tól az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóságtól bérli a szövetség. Ezen a területen alakította ki és – anyagi lehetőségei függvényében – fejleszti a szövetség az új vitorlás kikötőt.

A 90-es évek elején megjelentek a magyar Fertőn is a kajütös, tőkesúlyos vitorlások, és számuk évről-évre növekedett. 1994-ben megalakult a Fertő tavi Túravitorlázó Egyesület, amely jelentős szerepet töltött be a 90-es években a túravitorlás sport és a magyar-osztrák vitorlás kapcsolat fejlesztésében. 1999-ben megalakult a Széchenyi István Vitorlás Club, 2001-ben a Yachtclub Fertőrákos, ezzel az FVSZ tagegyesületeinek száma ötre növekedett.

A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség a megalakulása óta a jogszabályi változásokat követve több átalakuláson esett át. Jelenleg közhasznú szervezetként működő nem országos jellegű sportági szakszövetség.

Átmeneti hanyatlás után az utóbbi években ismét fejlődés tapasztalható a Fertő tavi vitorlás életben.
A Fertő tavi Vitorlázó Egyesület és a Soproni Építők SK a szövetség ösztönzésére és szakmai segítségével benyújtott pályázataival jelentős fejlesztési forrásokhoz jutott a Phare CBC Magyarország-Ausztria Program Kisprojekt Alap támogatásából. A pályázatokon elnyert forrásokat a vitorlás versenysport fejlesztése és az utánpótlás nevelés céljára használtuk fel. Egy az ifjúsági edzésekhez és versenyekhez nélkülözhetetlen motorcsónak, illetve Laser Radial típusú vitorlások beszerzésére került sor. A fejlesztés eredményeképpen sikerült a Laser Radial olimpiai hajóosztályt meghonosítani a Fertőn. A FVSZ kiemelten kezeli az utánpótlás nevelés kérdését, ezért kialakította középtávú utánpótlás nevelési koncepcióját és ennek végrehajtásához megalakította az Ifjúsági Bizottságot.

Mára a telephelyen 31 férőhelyes kikötőmóló épült és megújult Szövetségi ház várja az ide látogatókat. A Szövetség jelenlegi céljai között szerepel a kikötő bővítése és szálláshely fejlesztés.

logo_gray

Fertő Tavi Vitorlás Szövetség

Székhely: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2.

Postai cím: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2.

Vitorlás kikötő: Fertő tavi Vízitelep, Sopron 01162 hrsz

Ügyvivő:

Jónás Nikolett +36 70/6784400 | jonas.nikolett@fvsz.eu


Hajóhely-bérléssel, viziteleppel kapcsolatos ügyek:

+36 70/6784400 | info@fvsz.eu


 

Szolgáltatásaink:

• Kikötőhely bérlés
• Szállás
• Rendezvényszervezés
• Hajóvezetői tanfolyam
• Táborok

Copyright 2017 © All Rights Reserved

X